Gyártáskövetés: váltsuk le az exelt

Nem véletlen, hogy rengeteg üzemben Excelben követik:

• a termelési mennyiségeket,
• a műszakok teljesítményét,
• az állásidőket,
• a selejtet,
• a gyártási rendeléseket,
• a karbantartást,
• vagy akár a teljes termeléstervezést.

Nem is elszigetelt jelenségről van szó: a gyártóknak mintegy fele még ma is papíron és táblázatban tervezi, illetve követi a termelését.

Az Excel tehát önmagában nem probléma.

A kérdés inkább az: mikor válik a táblázat a fejlődés korlátjává?

Miért működik olyan jól az Excel az elején?

Egy kisebb gyártásban teljesen ésszerű lehet Excelben vezetni a termelési adatokat.

Néhány gépnél és viszonylag egyszerű folyamatoknál egy jól felépített táblázat gyorsan elkészíthető, könnyen módosítható, és nem igényel komoly informatikai beruházást.

A probléma általában a vállalat növekedésével jelenik meg.

Egyre több lesz a gép, a termék, a gyártási rendelés, a dolgozó, a műszak, az adat, és az adatokat használó vezető.

A korábban egyszerű táblázatból pedig lassan egy kritikus vállalati rendszer lesz. Csak éppen továbbra is Excel marad.

1. Az Excel azt mutatja, amit már valaki beírt

A hagyományos Excel-alapú gyártáskövetés egyik legnagyobb korlátja az adatbevitel.

Valakinek rögzítenie kell:

• mikor indult a munka,
• mikor állt meg a gép,
• mennyi készült el,
• mennyi volt a selejt,
• mi okozta az állást,
• mikor fejeződött be a termelés.

Ez időt vesz igénybe, és az adatok minősége nagyban függ a rögzítés pontosságától.

Egy automatikus gépi adatgyűjtési rendszer ezzel szemben bizonyos adatokat közvetlenül a gépektől vagy szenzoroktól képes megszerezni.

A dolgozónak így csak azokat az információkat kell megadnia, amelyek valóban emberi döntést igényelnek.

2. A tegnapi adat nem mindig elég

Tegyük fel, hogy egy műszakban egy kritikus gép két órát áll.

Ha ezt másnap reggel látjuk az Excel-riportban, pontosan tudjuk, mi történt. Csak már nem tudunk beavatkozni.

Ez az egyik alapvető különbség a riportálás és a valós idejű termeléskövetés között.

Egy gyártáskövető szoftverben már a műszak alatt látható lehet:

• hogy egy gép leállt,
• hogy a termelés elmarad a tervtől,
• hogy nő a ciklusidő,
• vagy hogy egy gyártási rendelés várhatóan késni fog.

A különbség üzleti szempontból jelentős.

Az Excel gyakran azt segít megérteni, mi történt. A valós idejű rendszer abban is segíthet, hogy még közben reagáljunk rá.

3. Melyik Excel a helyes?

Sok vállalatnál nem egyetlen termelési táblázat létezik.

Van egy az operátornál. Egy másik a műszakvezetőnél. Egy harmadik a termelésvezetőnél. A vezetőség pedig esetleg egy negyedik, összesített riportot kap.

Ilyenkor hamar felmerülnek a klasszikus kérdések:

• „Ez a legfrissebb verzió?"
• „Ki módosította ezt a számot?"
• „Miért nem egyezik a másik táblázattal?"
• „Melyik adatból készült a havi riport?"

Egy központi termelésirányító rendszer egyik fontos előnye, hogy a különböző szereplők ugyanabból az adatforrásból dolgozhatnak.

4. A manuális adatgyűjtésnek rejtett költsége van

Az Excel olcsónak tűnik, mert maga a program már rendelkezésre áll. A folyamat teljes költsége azonban ennél több.

Érdemes végiggondolni, mennyi idő megy el:

• papírok kitöltésére,
• adatok Excelbe másolására,
• több táblázat összefésülésére,
• hibák javítására,
• riportok elkészítésére,
• és az eltérések okának visszakeresésére.

Ha tíz dolgozó naponta csak 15 percet tölt olyan adatbevitelre, amely automatizálható lenne, az 150 perc naponta.

Ez havi 20 munkanappal 50 munkaóra havonta.

És ebben még nincs benne a vezetői riportok elkészítése vagy a hibás adatok miatti veszteség. Az adat ráadásul sokszor kétszer kerül rögzítésre, hiszen a gyári dolgozók 79%-a papíron dokumentál, és onnan valakinek át kell gépelnie a táblázatba.

5. Excelben nehéz valódi gépállapotot mérni

A gépállapot-követésnél különösen látványos a különbség.

Egy operátor feljegyezheti, hogy: „Gép állt: 35 perc."

De a rendszer szempontjából sokkal értékesebb lehet tudni:

• pontosan mikor állt meg,
• mikor indult újra,
• hány rövid megállás történt,
• melyik gyártási rendelés futott,
• mi volt az állás oka,
• milyen gyakran ismétlődik,
• és mennyi termelési veszteséget okozott.

Automatikus gépállapot-követéssel ezek az események sokkal részletesebben vizsgálhatók.

Bővebben: Hogyan csökkenthető az állásidő az üzemben?

6. OEE Excelben: lehetséges, de honnan jönnek az adatok?

Az OEE számítás maga nem bonyolult.

A kihívás nem a képlet. A kihívás a bemeneti adatok pontossága.

Az OEE-hez megbízhatóan kell ismerni:

• a tervezett termelési időt,
• a tényleges működési időt,
• a ciklusidőt,
• a gyártott mennyiséget,
• valamint a megfelelő és selejtes darabok számát.

Ha ezek mind manuálisan kerülnek Excelbe, akkor az OEE pontossága is a manuális adatbevitel pontosságától függ.

A digitalizáció tehát nem azért fontos, mert egy MES „jobban tud szorozni", mint az Excel. Hanem azért, mert jobb minőségű és gyorsabban elérhető adatot adhat a számításhoz.

Bővebben: Mi az az OEE?

Excel vs. gyártáskövető szoftver

Az Excel és egy MES vagy gyártáskövető szoftver nem egyszerűen két különböző program. Más problémára készültek.

Mikor elég még az Excel?

Nem minden vállalatnak van szüksége azonnal MES rendszerre.

Az Excel továbbra is megfelelő lehet, ha:

• kevés géppel dolgozik a vállalat,
• alacsony az adatvolumen,
• egyszerűek a folyamatok,
• nincs szükség valós idejű információra,
• kevés ember használja az adatokat,
• és a manuális adatbevitel nem jelent számottevő terhelést.

A digitalizáció célja nem az, hogy minden Excel-táblázatot megszüntessünk.

A cél az, hogy ne Excelből próbáljunk meg gyártásirányítási rendszert építeni akkor, amikor a folyamat már túlnőtt rajta.

Mikor érdemes váltani?

Néhány jel különösen árulkodó.

Érdemes megvizsgálni a gyártáskövető rendszer bevezetését, ha:

• egyre több Excel-fájl keletkezik,
• ugyanazt az adatot többször rögzítik,
• rendszeresek a verzióproblémák,
• sok időt vesz igénybe a riportkészítés,
• nehéz visszakeresni a korábbi eseményeket,
• csak műszak végén derülnek ki az eltérések,
• nem ismert pontosan az állásidők oka,
• az OEE-adatokban nincs teljes bizalom,
• vagy a vezetőség valós idejű információt szeretne a termelésről.

Van azonban egy ennél egyszerűbb teszt is.

Ha egy fontos termelési kérdésre rendszeresen az a válasz, hogy „mindjárt megnézem az Excelben", érdemes megvizsgálni, lehetne-e az információ automatikusan és azonnal elérhető.

Nem kell egyik napról a másikra kidobni az Excelt

A gyártásdigitalizáció nem feltétlenül egy nagy, egyszeri átállás.

Sok esetben jobb eredményt ad a fokozatos bevezetés.

Első lépésként például néhány kritikus gépen kialakítható:

• gépi adatgyűjtés,
• gépállapot-követés,
• állásidőmérés,
• valamint valós idejű termelési kijelzés.

Ha ez működik és az adatok használata beépül a napi működésbe, további folyamatok kapcsolhatók hozzá.

Például:

• digitális gyártási munkalap,
• OEE,
• minőségellenőrzés,
• gyártási nyomonkövetés,
• termeléstervezés,
• vagy önköltség-számítás.

Így a digitalizáció nem egyszeri informatikai projekt, hanem a gyártás folyamatos fejlesztésének eszköze lehet.

Bővebben: Gyártásdigitalizáció lépésről lépésre

Mit jelent ez a Flowork esetében?

A Flowork célja, hogy a termelésben keletkező adatokat egy közös rendszerben tegye láthatóvá.

A gépállapot, dolgozói teljesítmény, gyártási rendelés és más termelési adatok összekapcsolásával a vezetők nem különálló táblázatokból próbálják rekonstruálni, mi történt az üzemben. A cél, hogy valós időben látható legyen, mi történik a gyártásban.

Ez nem azt jelenti, hogy minden vállalatnak ugyanarra a rendszerre vagy ugyanazokra a funkciókra van szüksége.

Ezért a Flowork bevezetése előzetes felméréssel kezdődik, majd a megoldás az adott gyártási folyamatokhoz igazítható és több lépcsőben vezethető be.

Excel vagy MES? Nem ez az igazi kérdés

A valódi kérdés inkább ez:

Megkapjuk a jelenlegi rendszerből azt az információt, amelyre a termelés irányításához szükségünk van, akkor, amikor még cselekedni is tudunk?

Ha igen, nincs feltétlenül szükség változtatásra.

Ha viszont a vezetők késve kapnak adatot, sok a manuális adminisztráció, bizonytalanok a riportok, vagy nem látható pontosan, hol keletkeznek a veszteségek, akkor érdemes megvizsgálni a valós idejű gyártáskövetés lehetőségét.

Nem azért, mert az Excel rossz. Hanem azért, mert egy bizonyos méret és komplexitás felett más eszközre van szükség ugyanannak a gyárnak az irányításához.

Kíváncsi, hol érdemes elkezdeni a digitalizációt?

A Flowork előzetes felmérése során áttekintjük a jelenlegi adatgyűjtési és termelési folyamatokat, és meghatározzuk azokat a pontokat, ahol az automatizált adatgyűjtés és a valós idejű gyártáskövetés kézzelfogható előnyt jelenthet.

Ingyenes felmérést kérek Élő demót kérek