ERP MES integráció példákkal

Mit kezel az ERP?

Az ERP, vagyis a vállalatirányítási rendszer az üzleti folyamatokat kezeli egy helyen: a vevői rendeléseket és az értékesítést, a beszerzést, a készletnyilvántartást, a pénzügyet és a számvitelt, a számlázást, a magas szintű erőforrás-tervezést és a vezetői kimutatásokat.

Az ERP nézőpontja üzleti és pénzbeli. Tudja, hogy egy vevő tízezer darabot rendelt, mikorra kell leszállítani, mennyi alapanyag van készleten, és mennyibe kalkuláltuk a terméket. Amit viszont jellemzően nem tud: hogy mi történik éppen most a gépnél.

Mit kezel a MES?

A MES, vagyis a gyártásirányítási rendszer a termelés végrehajtását követi. Méri a gépállapotot és az üzemórát, rögzíti az elkészült darabszámot gépenként és rendelésenként, méri az állásidőt és annak okát, követi a ciklusidőt és a teljesítményt. Ebből számol OEE-t és más termelési mutatókat, kezeli a selejt- és minőségi adatokat, az operátori tevékenységet, a sarzs- és sorozatszám szintű nyomonkövetést, valamint a digitális gyártási munkalapot.

A MES nézőpontja fizikai és időbeli. Nem azt tudja, mennyibe kalkuláltuk a terméket, hanem azt, hogy a hármas gép 14:22-kor megállt, mert elfogyott az alapanyag, és ez harmincnyolc perc kiesést okozott.

A különbség egy példán

Nézzünk egy tízezer darabos rendelést, és azt, hogy melyik kérdésre melyik rendszer tudja a választ.

Az utolsó sor a legfontosabb. A vezetést leginkább foglalkoztató kérdésekre csak akkor van megbízható válasz, ha a két rendszer beszél egymással.

Hol húzódik a határ a kettő között?

Leegyszerűsítve három szintet szoktunk elkülöníteni egy gyártó cégben. A felső az üzleti szint, itt dől el, mit gyártsunk, kinek, mennyiért és mikorra. Ezt kezeli az ERP. A legalsó a gépszint, ahol a berendezések, a PLC-k és a szenzorok nyers jelei keletkeznek. A MES a kettő között helyezkedik el: lefelé adatot gyűjt a gépekről, felfelé pedig visszatáplálja a valóságot az ERP-be.

Ez a visszacsatolás a lényeg. Az ERP-be így nem becsült, hanem mért adat kerül: tényleges gépidő, tényleges anyagfelhasználás, tényleges selejt. Ezen múlik, hogy valós lesz-e az önköltség, és hogy pontosabb lesz-e a következő ütemezés.

„De az ERP-nkben van gyártási modul is"

Sok ERP kínál gyártási modult, és ez gyakran vezet félreértéshez. A gyártási modul jellemzően azt kezeli, amit be lehet írni: gyártási rendelést, anyagigényt, normaidőt, készültségi jelentést. Amit nem kezel, az a gépből automatikusan érkező adat, a másodperces ciklusidő, a mikroleállás és a valós idejű gépállapot.

A gyakorlati teszt egyszerű. Ha egy gép most megáll, mennyi idő múlva látja ezt a rendszer, és látja-e egyáltalán, hogy miért? Ha a válasz az, hogy „amikor valaki beírja", akkor gyártási modulról beszélünk, nem MES-ről.

Ez nem az ERP hibája, hiszen nem erre készült.

Melyik kell előbb?

Ha van működő ERP, de a gyártás nem átlátható, akkor a MES a hiányzó réteg. Ez a leggyakoribb helyzet. Ilyenkor nem az ERP-t kell lecserélni, hanem alá kell tenni azt a szintet, amelyik a valóságot méri.

Ha egyik sincs, akkor a sorrendet a szűk keresztmetszet dönti el. Amennyiben az adminisztráció és a pénzügy okozza a nagyobb fennakadást, érdemes ERP-vel kezdeni. Ha a termelési átláthatóság hiánya, akkor a MES hoz gyorsabb eredményt, mert a gyártási veszteség ott keletkezik, ahol nem látszik. A kettő nem zárja ki egymást, de egyszerre bevezetni mindkettőt nagy vállalás, ezért jobb fokozatosan haladni.

Mit ad az integráció?

Ha a két rendszer össze van kötve, több dolog is megváltozik. Megszűnik a dupla adatbevitel, mert a gyártási rendelés az ERP-ből érkezik a MES-be, a teljesítés pedig visszaíródik. Az önköltség valóssá válik, mert az ERP mért gépidővel, anyagfelhasználással és selejttel kalkulál, nem normaidővel. A határidők pontosabbak lesznek, mert az ütemezés a tényleges kapacitással számol. Végül pedig az értékesítés, a termelés és a pénzügy ugyanabból az adatból dolgozik, ami rengeteg felesleges vitát megelőz.

Az integráció ugyanakkor projektköltség, ezért érdemes előre tisztázni, mely adatoknak kell átmenniük, milyen irányba és milyen gyakorisággal.

Hogyan csináljuk ezt mi?

Az EBOND huszonhat éve fejleszt üzleti szoftvereket, és a Flowork mellett saját ERP-t is fejleszt, a DRONerp-et. Emiatt az ERP és a MES közötti illesztés nálunk nem külső integrációs feladat, hanem olyan terület, amelynek mindkét oldalát ismerjük.

A Flowork ugyanakkor platformfüggetlen, tehát nem szükséges hozzá DRONerp. Az esetek többségében a meglévő ERP-vel vagy ügyviteli rendszerrel dolgozik együtt.

Összefoglalva

A MES tehát nem az ERP helyett van, hanem alatta.

Nem biztos benne, melyikre van szüksége?

Az ingyenes előzetes felmérés során megnézzük, milyen rendszerek működnek ma a cégben, hol keletkezik a hiányzó információ, és hol hozhatja a legtöbbet a digitalizáció.

Ingyenes felmérést kérek Élő demót kérek