Mi az a MES rendszer? Jelentése, működése és előnyei a gyártásban
Ha ezekre a kérdésekre csak műszak végén, papírokból, Excel-táblákból vagy több különböző rendszer adataiból lehet választ kapni, a vezetők lényegében késleltetett információk alapján irányítják a termelést.
Erre a problémára kínál megoldást a MES rendszer.
Mit jelent a MES?
A MES az angol Manufacturing Execution System rövidítése. Magyarul leggyakrabban gyártásvégrehajtási vagy gyártásirányítási rendszerként találkozhatunk vele.
A MES feladata, hogy összekösse a gyártás tervezett folyamatait azzal, ami ténylegesen történik az üzemben.
Egy korszerű MES rendszer adatokat gyűjthet többek között:
- a gépek működéséről és állapotáról,
- a gyártási rendelésekről,
- az elkészült mennyiségekről,
- az állásidőkről,
- a dolgozói tevékenységről,
- a ciklusidőkről,
- a selejtről és minőségi adatokról,
- az anyagfelhasználásról,
- valamint a termelés aktuális előrehaladásáról.
Az eredmény nem egyszerűen több adat. A valódi előny az, hogy a vállalat pontosabb és gyorsabb képet kap a termelésről.
Hogyan működik egy MES rendszer?
Egy hagyományos üzemben sok információ manuálisan keletkezik. Az operátor felírja az elkészült mennyiséget, valaki rögzíti az állásidőt, egy másik kolléga Excelben vezeti a selejtet, majd ezekből később kimutatások készülnek.
A MES ezt a folyamatot digitalizálja.
A rendszer a szükséges adatokat gépektől, szenzoroktól, operátori terminálokról vagy más vállalati rendszerekből gyűjtheti. Ezeket közös adatstruktúrába rendezi, majd valós vagy közel valós időben megjeleníti.
Így például azonnal láthatóvá válhat, hogy egy gép:
- termel,
- áll,
- átállás alatt van,
- karbantartásra vár,
- vagy valamilyen más ok miatt nem termel.
Ugyanez igaz a gyártási rendelésekre is. A vezetőnek nem feltétlenül kell megvárnia a műszak végét ahhoz, hogy megtudja, teljesült-e a terv.
Milyen problémákat oldhat meg egy MES?
A MES bevezetésének egyik legfontosabb célja a termelésben meglévő információs vakfoltok megszüntetése.
Valós idejű termeléskövetés. A termelés aktuális állapota digitálisan követhető. Látható, melyik munka hol tart, milyen mennyiség készült el, és hol alakult ki eltérés.
Gépi adatgyűjtés. A megfelelő gépekről automatikusan gyűjthetők termelési adatok. Ez csökkentheti a manuális adminisztrációt és pontosabbá teheti a mérést.
Állásidő mérése. Nemcsak az derülhet ki, hogy egy gép mennyit állt, hanem az is, hogy miért. Ez kulcsfontosságú az állásidők tényleges csökkentéséhez, különösen mivel a leállások mintegy 80%-a nem tervezett, és a nem tervezett leállás három-ötször drágább a tervezett karbantartásnál. (Bővebben: Hogyan csökkenthető az állásidő az üzemben?)
OEE és gépkihasználtság mérése. A megfelelő adatokból számíthatóvá válik az OEE és számos további termelési KPI. Így a teljesítmény nem benyomások, hanem összehasonlítható adatok alapján értékelhető. (Bővebben: Mi az az OEE?)
Nyomonkövethetőség. Egy MES segítségével dokumentálható, hogy egy termék mikor, melyik műveleten, milyen körülmények között készült. Az iparágtól függően tétel-, sarzs- vagy sorozatszám-követés is kialakítható.
Papírmentes gyártás. A papíralapú gyártási munkalapok, műszaknaplók és egyéb dokumentumok egy része digitális munkafolyamatokkal váltható ki. Ez sok üzemben komoly tartalék, hiszen a gyári dolgozók 79%-a még papíron dokumentál. (Bővebben: Papírmentes üzem)
MES és ERP: ugyanaz a kettő?
Nem.
Az ERP és a MES egymáshoz kapcsolódhat, de eltérő feladatot lát el.
Az ERP jellemzően a vállalat magasabb szintű folyamatait kezeli: rendeléseket, beszerzést, készleteket, pénzügyeket, erőforrásokat és üzleti tervezést.
A MES ezzel szemben közelebb helyezkedik el a tényleges gyártáshoz.
Egyszerű példával:
- Az ERP tudja, hogy le kell gyártani 10 000 darab terméket.
- A MES megmutatja, hogy ebből jelenleg mennyi készült el, melyik gépen folyik a gyártás, milyen sebességgel halad, mennyi selejt keletkezett, és miért állt meg az adott gép.
A két rendszer tehát nem feltétlenül helyettesíti, hanem kiegészítheti egymást.
A témáról részletesen: MES vs. ERP: mi a különbség, és mikor melyik kell?
Kinek éri meg MES rendszert bevezetni?
Nem kizárólag nagyvállalatoknak.
Egy jól kialakított magyar MES rendszer vagy termelésirányító szoftver kkv-k számára is jelentős előnyt hozhat, különösen akkor, ha a vállalat növekedésével a korábbi manuális módszerek már nem adnak megfelelő átláthatóságot.
Érdemes elgondolkodni a MES bevezetésén, ha például:
- sok termelési adatot vezetnek Excelben,
- jelentős a papíralapú adminisztráció,
- nehéz meghatározni az állásidők valódi okát,
- nem áll rendelkezésre megbízható OEE-adat,
- gyakran csak műszak végén derül ki egy probléma,
- a vezetők különböző forrásokból kapnak eltérő adatokat,
- nehézkes a gyártási nyomonkövetés,
- vagy a termelés növekedésével egyre nehezebb kézben tartani a folyamatokat.
A MES bevezetése nem a szoftver telepítésével kezdődik
Az egyik gyakori tévedés, hogy a gyártásdigitalizáció első lépése egy szoftver kiválasztása.
Valójában először azt érdemes meghatározni, mit szeretnénk jobban látni vagy mérni.
Hol vannak információs hiányosságok? Melyik veszteség okozza a legnagyobb problémát? Milyen adatokat rögzítenek jelenleg? Melyek gyűjthetők automatikusan? Mely KPI-ok alapján szeretnénk döntéseket hozni?
Csak ezután érdemes meghatározni a szükséges technológiát.
Ezért a Floworknél a folyamat egy előzetes felméréssel kezdődik. Ennek során feltérképezzük a gyártási folyamatokat és azokat a pontokat, ahol a digitalizáció mérhető eredményt hozhat. A rendszert ezután az adott gyártási környezethez lehet igazítani, és több lépcsőben bevezetni.
A folyamatról bővebben: Gyártásdigitalizáció lépésről lépésre
Mit nyerhet egy gyártócég a megfelelő adatokkal?
A digitalizáció önmagában nem cél. Attól, hogy több adat kerül egy képernyőre, a gyártás még nem lesz automatikusan hatékonyabb.
Az érték akkor keletkezik, amikor az adatokból beavatkozás és jobb döntés születik.
Ha pontosan látható, hol keletkezik állásidő, mely gépeknél romlik a teljesítmény, hol tér el a ciklusidő a normától vagy mely folyamatok termelnek rendszeresen selejtet, akkor már célzottan lehet javítani a működésen. Az iparági tapasztalatok szerint a gyártás digitalizálásával 20–40% hatékonyságjavulás és 5–15% selejtcsökkentés érhető el.
A Flowork célja ezért nem egyszerűen a termelési adatok digitalizálása, hanem az, hogy láthatóvá tegye, mi történik valójában a gyártásban.
Ha ezekre a kérdésekre csak műszak végén, papírokból, Excel-táblákból vagy több különböző rendszer adataiból lehet választ kapni, a vezetők lényegében késleltetett információk alapján irányítják a termelést.
Erre a problémára kínál megoldást a MES rendszer.
Mit jelent a MES?
A MES az angol Manufacturing Execution System rövidítése. Magyarul leggyakrabban gyártásvégrehajtási vagy gyártásirányítási rendszerként találkozhatunk vele.
A MES feladata, hogy összekösse a gyártás tervezett folyamatait azzal, ami ténylegesen történik az üzemben.
Egy korszerű MES rendszer adatokat gyűjthet többek között:
- a gépek működéséről és állapotáról,
- a gyártási rendelésekről,
- az elkészült mennyiségekről,
- az állásidőkről,
- a dolgozói tevékenységről,
- a ciklusidőkről,
- a selejtről és minőségi adatokról,
- az anyagfelhasználásról,
- valamint a termelés aktuális előrehaladásáról.
Az eredmény nem egyszerűen több adat. A valódi előny az, hogy a vállalat pontosabb és gyorsabb képet kap a termelésről.
Hogyan működik egy MES rendszer?
Egy hagyományos üzemben sok információ manuálisan keletkezik. Az operátor felírja az elkészült mennyiséget, valaki rögzíti az állásidőt, egy másik kolléga Excelben vezeti a selejtet, majd ezekből később kimutatások készülnek.
A MES ezt a folyamatot digitalizálja.
A rendszer a szükséges adatokat gépektől, szenzoroktól, operátori terminálokról vagy más vállalati rendszerekből gyűjtheti. Ezeket közös adatstruktúrába rendezi, majd valós vagy közel valós időben megjeleníti.
Így például azonnal láthatóvá válhat, hogy egy gép:
- termel,
- áll,
- átállás alatt van,
- karbantartásra vár,
- vagy valamilyen más ok miatt nem termel.
Ugyanez igaz a gyártási rendelésekre is. A vezetőnek nem feltétlenül kell megvárnia a műszak végét ahhoz, hogy megtudja, teljesült-e a terv.
Milyen problémákat oldhat meg egy MES?
A MES bevezetésének egyik legfontosabb célja a termelésben meglévő információs vakfoltok megszüntetése.
Valós idejű termeléskövetés. A termelés aktuális állapota digitálisan követhető. Látható, melyik munka hol tart, milyen mennyiség készült el, és hol alakult ki eltérés.
Gépi adatgyűjtés. A megfelelő gépekről automatikusan gyűjthetők termelési adatok. Ez csökkentheti a manuális adminisztrációt és pontosabbá teheti a mérést.
Állásidő mérése. Nemcsak az derülhet ki, hogy egy gép mennyit állt, hanem az is, hogy miért. Ez kulcsfontosságú az állásidők tényleges csökkentéséhez, különösen mivel a leállások mintegy 80%-a nem tervezett, és a nem tervezett leállás három-ötször drágább a tervezett karbantartásnál. (Bővebben: Hogyan csökkenthető az állásidő az üzemben?)
OEE és gépkihasználtság mérése. A megfelelő adatokból számíthatóvá válik az OEE és számos további termelési KPI. Így a teljesítmény nem benyomások, hanem összehasonlítható adatok alapján értékelhető. (Bővebben: Mi az az OEE?)
Nyomonkövethetőség. Egy MES segítségével dokumentálható, hogy egy termék mikor, melyik műveleten, milyen körülmények között készült. Az iparágtól függően tétel-, sarzs- vagy sorozatszám-követés is kialakítható.
Papírmentes gyártás. A papíralapú gyártási munkalapok, műszaknaplók és egyéb dokumentumok egy része digitális munkafolyamatokkal váltható ki. Ez sok üzemben komoly tartalék, hiszen a gyári dolgozók 79%-a még papíron dokumentál. (Bővebben: Papírmentes üzem)
MES és ERP: ugyanaz a kettő?
Nem.
Az ERP és a MES egymáshoz kapcsolódhat, de eltérő feladatot lát el.
Az ERP jellemzően a vállalat magasabb szintű folyamatait kezeli: rendeléseket, beszerzést, készleteket, pénzügyeket, erőforrásokat és üzleti tervezést.
A MES ezzel szemben közelebb helyezkedik el a tényleges gyártáshoz.
Egyszerű példával:
- Az ERP tudja, hogy le kell gyártani 10 000 darab terméket.
- A MES megmutatja, hogy ebből jelenleg mennyi készült el, melyik gépen folyik a gyártás, milyen sebességgel halad, mennyi selejt keletkezett, és miért állt meg az adott gép.
A két rendszer tehát nem feltétlenül helyettesíti, hanem kiegészítheti egymást.
A témáról részletesen: MES vs. ERP: mi a különbség, és mikor melyik kell?
Kinek éri meg MES rendszert bevezetni?
Nem kizárólag nagyvállalatoknak.
Egy jól kialakított magyar MES rendszer vagy termelésirányító szoftver kkv-k számára is jelentős előnyt hozhat, különösen akkor, ha a vállalat növekedésével a korábbi manuális módszerek már nem adnak megfelelő átláthatóságot.
Érdemes elgondolkodni a MES bevezetésén, ha például:
- sok termelési adatot vezetnek Excelben,
- jelentős a papíralapú adminisztráció,
- nehéz meghatározni az állásidők valódi okát,
- nem áll rendelkezésre megbízható OEE-adat,
- gyakran csak műszak végén derül ki egy probléma,
- a vezetők különböző forrásokból kapnak eltérő adatokat,
- nehézkes a gyártási nyomonkövetés,
- vagy a termelés növekedésével egyre nehezebb kézben tartani a folyamatokat.
A MES bevezetése nem a szoftver telepítésével kezdődik
Az egyik gyakori tévedés, hogy a gyártásdigitalizáció első lépése egy szoftver kiválasztása.
Valójában először azt érdemes meghatározni, mit szeretnénk jobban látni vagy mérni.
Hol vannak információs hiányosságok? Melyik veszteség okozza a legnagyobb problémát? Milyen adatokat rögzítenek jelenleg? Melyek gyűjthetők automatikusan? Mely KPI-ok alapján szeretnénk döntéseket hozni?
Csak ezután érdemes meghatározni a szükséges technológiát.
Ezért a Floworknél a folyamat egy előzetes felméréssel kezdődik. Ennek során feltérképezzük a gyártási folyamatokat és azokat a pontokat, ahol a digitalizáció mérhető eredményt hozhat. A rendszert ezután az adott gyártási környezethez lehet igazítani, és több lépcsőben bevezetni.
A folyamatról bővebben: Gyártásdigitalizáció lépésről lépésre
Mit nyerhet egy gyártócég a megfelelő adatokkal?
A digitalizáció önmagában nem cél. Attól, hogy több adat kerül egy képernyőre, a gyártás még nem lesz automatikusan hatékonyabb.
Az érték akkor keletkezik, amikor az adatokból beavatkozás és jobb döntés születik.
Ha pontosan látható, hol keletkezik állásidő, mely gépeknél romlik a teljesítmény, hol tér el a ciklusidő a normától vagy mely folyamatok termelnek rendszeresen selejtet, akkor már célzottan lehet javítani a működésen. Az iparági tapasztalatok szerint a gyártás digitalizálásával 20–40% hatékonyságjavulás és 5–15% selejtcsökkentés érhető el.
A Flowork célja ezért nem egyszerűen a termelési adatok digitalizálása, hanem az, hogy láthatóvá tegye, mi történik valójában a gyártásban.
Szeretné látni, hol vannak a legnagyobb tartalékok a saját üzemében?
Egy előzetes felmérés során feltérképezhető, mely termelési pontokon érdemes elkezdeni az adatgyűjtést és a digitalizációt.