Mikor kezdődött el ténylegesen egy gyártási rendelés? Hol tart a termelés, melyik gépen, mennyi készült el, mennyi volt a selejt, mi okozta az állásidőt? Ezekre a kérdésekre az ERP önmagában nem válaszol, mert nem erre találták ki.
Itt kerül képbe a MES rendszer. A MES – Manufacturing Execution System – a vállalatirányítás és a tényleges gyártási folyamatok közötti digitális réteg. Az SAP és a MES összekapcsolásával az ERP-ben kezelt tervek és rendelések eljutnak a gyártásig, a termelésben keletkező tényleges adatok pedig visszakerülnek a vállalati rendszerbe.
A Flowork MES rendszer ebben a gyártási rétegben dolgozik: kapcsolatot teremt a vállalatirányítási rendszerben kezelt adatok és a termelés során keletkező információk között. A meglévő ERP-környezet megmarad, mellette a gyártás részletes és valós idejű követése is megvalósul.
A SAP MES integráció az SAP vállalatirányítási rendszer és egy Manufacturing Execution System közötti adatkapcsolatot jelenti.
A két rendszer eltérő szinten, eltérő feladattal vesz részt a vállalat működésében. Az ERP a magasabb szintű üzleti folyamatokat kezeli: a rendeléseket, készleteket, anyagokat, a beszerzési és pénzügyi folyamatokat. A MES ezzel szemben közelebb van a tényleges gyártáshoz. Feladata a termelés végrehajtásának támogatása és követése, valamint a gyártás során keletkező adatok összegyűjtése és feldolgozása.
A kettő tehát nem egymás alternatívája. Az ERP azt kezeli, mit kell legyártani és milyen vállalati folyamatok kapcsolódnak hozzá, a MES pedig azt követi, hogyan valósul meg mindez a gyártásban.
Ha részletesebben is szeretné megismerni a MES működését, olvassa el a MES rendszerről szóló összefoglalónkat.
Egy gyártási rendelés létrejön az ERP-ben, de a termelés közben ennél jóval több információ keletkezik: mikor indult el ténylegesen a gyártás, melyik gépen fut, mennyi készült el, mennyi selejt keletkezett, meddig és miért állt egy gép, hol tart most a rendelés.
Ha ezek az adatok papíron, Excel-táblában vagy műszak végi kézi visszajelentéssel kerülnek rögzítésre, órák vagy napok telnek el a gyártási esemény és az információ elérhetősége között. Ez nem ritka helyzet: egy 2021-es felmérés szerint a gyári dolgozók 79%-a még papíron dokumentál, és a gyártók nagyjából fele papír vagy Excel alapon tervez.
A MES egyik legfontosabb feladata ennek az információs résnek a megszüntetése. A Flowork valós idejű termeléskövetésével a termelés aktuális állapotáról, a gépek működéséről és a gyártási eseményekről már a termelés közben rendelkezésre állnak az adatok. Nem kell megvárni a műszak végét ahhoz, hogy kiderüljön, mi történt az üzemben.
Egy jól kialakított ERP–MES integrációban az adatcsere kétirányú:
Lefelé, az SAP-ból a MES-be a gyártás végrehajtásához szükséges információk érkeznek: a gyártási rendelések, a termék- és anyagadatok, a darabjegyzékek (BOM), a műveletek és technológiai útvonalak, az erőforrásadatok, a tervezett mennyiségek és határidők.
A gyártásban a MES gyűjti az adatot: a gépektől automatikusan, az operátoroktól a terminálokon keresztül. Itt keletkeznek a tényleges gyártási események, az OEE, az állásidők és a nyomonkövethetőséghez szükséges adatok.
Felfelé, a MES-ből az SAP-ba a gyártási visszajelentések térnek vissza: az elkészült mennyiség, a selejt, a tényleges gyártási idő, a rendelés aktuális állapota és az anyagfelhasználás.
Ez a kétirányúság az integráció lényege. Az SAP saját gyártási integrációs modellje ugyanezeket az objektumokat mozgatja az ERP és a gyártásvégrehajtási réteg között: gyártási rendeléseket, anyagokat, munkahelyeket, darabjegyzékeket és technológiai útvonalakat.
A gyakorlati haszon kettős: csökken a kézi adatbevitel, és megszűnik az, hogy ugyanazt az információt két rendszerben külön-külön kelljen rögzíteni.
A pontos adatkapcsolat mindig az adott gyártási folyamattól, az SAP-környezettől és a kialakított integrációtól függ. A cél viszont mindig ugyanaz: a termelésben ne kelljen újra létrehozni azt, ami a vállalatirányítási rendszerben már megvan, és az irodában ne kelljen kitalálni, mi történt az üzemben.
A lényeg nem az, hogy az SAP és a MES „össze legyen kötve", hanem az, hogy a megfelelő adat a megfelelő időben és a megfelelő irányban jusson el a két rendszer között.
Kevesebb manuális adatbevitel. Ha a gyártási rendelés automatikusan eljut a MES-be, majd a termelési visszajelentések visszakerülnek az ERP-be, ugyanazokat az adatokat nem kell több helyen rögzíteni. Ez időt takarít meg, és csökkenti az adatbeviteli hibák esélyét.
Valós idejű kép a termelésről. A gyártási adatok már a termelés közben rendelkezésre állnak. A vezetők nem műszak végén vagy másnap szembesülnek az eltérésekkel, hanem akkor, amikor még be lehet avatkozni.
OEE-mérés és a veszteségek feltárása. Az ERP-ben lévő tervek és a MES-ből érkező tényleges adatok együtt pontos képet adnak a termelés teljesítményéről. A Flowork OEE-mérésével láthatóvá válik, hol veszít kapacitást a termelés, mennyit állnak a gépek, és hogyan alakul a rendelkezésre állás, a teljesítmény és a minőség. Az OEE így nem műszak végén összeállított mutató, hanem a tényleges gyártási adatokra épülő mérőeszköz.
Pontosabb termelés- és kapacitástervezés. A tényleges gyártási idők a következő tervezési ciklushoz is információt adnak. Ha a vállalat nemcsak normaidőkkel és becsült kapacitásokkal dolgozik, hanem a valós gyártásból származó adatokkal is, megalapozottabbá válik a tervezés.
Teljesebb nyomonkövethetőség. A MES részletes gyártási előzményt kapcsol egy rendeléshez, termékhez, sarzshoz vagy sorozatszámhoz. Később is visszakereshető, hogy egy termék mikor és milyen folyamatokon keresztül készült. Azokban az iparágakban, ahol a dokumentált gyártási folyamat alapkövetelmény, ez nem kényelmi kérdés.
Megalapozottabb önköltség. Ha ismert, hogy egy rendelés ténylegesen mennyi időt vett igénybe és milyen erőforrásokat használt, pontosabb kép alakítható ki a gyártás valós költségeiről.
Nem, és ez fontos különbség.
Az SAP maga is kínál gyártásvégrehajtást támogató megoldásokat, ezért a „SAP MES" keresés több szándékot is takarhat. Vonatkozhat az SAP saját gyártási termékeire, de arra a kérdésre is, hogyan kapcsolható össze egy MES rendszer egy meglévő SAP ERP vagy S/4HANA környezettel.
Egy gyártóvállalatnak ezért nem azt érdemes megvizsgálnia, hogy „van-e SAP-ja", hanem azt, hogy milyen részletességgel szeretné követni és elemezni a tényleges gyártási folyamatokat. A MES nem az ERP helyettesítője, hanem annak gyártási kiegészítése.
Érdemes megvizsgálni az integráció lehetőségét, ha:
Ilyen helyzetben nem az ERP lecserélése a megoldás. A meglévő vállalatirányítási rendszer megmarad, a MES pedig digitális kapcsolatot teremt az ERP és az üzem között.
A Flowork nem az SAP vagy más vállalatirányítási rendszer helyettesítésére szolgál. A célja a tényleges gyártási folyamatok digitalizálása, követése és elemzése, a vállalat meglévő informatikai környezetéhez illesztve.
Van tapasztalatunk SAP-környezethez illesztett integrációban, és működik Microsoft Dynamics 365 Business Central rendszerhez kötött bevezetésünk is. Mindkét esetben ugyanaz a logika: a vállalatirányítási rendszer marad a helyén, a Flowork pedig a gyártás oldaláról csatlakozik hozzá. A Business Central-integrációnál ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a műveleti terv az ERP-ben készül el, a Flowork átveszi, a műhelyben zajlik az időmérés, és a lezárt munkaszám adata egyben megy vissza az ERP-be.
Ez azért lényeges, mert egy MES-bevezetésnél nem a szoftver a cél. A valódi kérdés az, hogy a vállalat milyen információt szeretne látni a gyártásból, milyen döntéseket akar ezekre alapozni, és mely adatokat kell összekapcsolni a már meglévő rendszereivel.
Kész receptből nem érdemes kiindulni. Elsőként azt kell meghatározni, mely rendszer mely adatokért felelős: minek a gazdája az SAP, mit kezel a MES, mi gyűjthető be automatikusan a gépektől, mit rögzít az operátor, mi megy vissza az ERP-be, és milyen gyakorisággal kell az adatcserének megtörténnie.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy összeköthető-e az SAP és a MES, hanem az, hogy milyen adatnak, milyen irányban, milyen gyakorisággal és milyen üzleti céllal kell áramolnia közöttük. Ha erre pontos válasz születik, az integráció már nem informatikai projekt, hanem a gyártásdigitalizáció része.
Ezt a kérdést nálunk az ingyenes előzetes felmérés tisztázza, még mielőtt bármilyen fejlesztés elindulna.
Az SAP és egy MES rendszer integrációjának célja nem két szoftver technikai összekötése. Az értéket az adja, ha a vállalatirányításban létrejövő tervek és rendelések digitálisan eljutnak a gyártásig, a termelés során keletkező tényleges adatok pedig visszakerülnek a vállalati folyamatokba.
Az ERP így továbbra is ellátja a vállalatirányítási feladatait, a MES pedig részletes képet ad arról, mi történik ténylegesen a gyártásban. Az eredmény kevesebb adminisztráció, gyorsabb információáramlás, pontosabb gyártási adat, jobb nyomonkövethetőség és átláthatóbb termelés.
Nézzük meg együtt, hogyan kapcsolható össze a meglévő vállalatirányítási környezet a gyártás valós folyamataival.